A szinte asztalos fejjel gondolkodó ProLignum 3D olyan tervezőeszköz a felhasználó kezében, mellyel a bútorelemek a valóságnak megfelelően leképezhetők, mégpedig a bútortervezési és gyártási folyamatokhoz hasonló logikával és időbeliséggel. A program az egyedi bútortervezést és a sorozatgyártást is messzemenően támogatja. A bútor (mely természetesen nemcsak konyhabútor lehet) megépítése a térben történik, a látványtervek, a gyártmánytervek, az anyagkimutatás, a részlet-, a metszet-, a nézetrajzok, és a CNC vezérlések már automatikusan generálódnak. A bútoron történő változtatások hatása a tervlapokra és kimutatásokra automatikusan átvezetésre kerül.


Modellezési lehetőségek

A modellezés egyik lehetősége a lapokból álló, üres korpuszok készítésével indul, melyeket különféle "belsőségekkel" tölthetünk fel.
A másik lehetőség, hogy bútorelemekből, sík vagy görbített lapokból, profilokból összeépítve hozzuk létre a bútor 3 dimenziós modelljét, miközben térben és síkmetszeteken ellenőrizhetjük munkánkat.

A program alapelemei a lapok, melyek tetszőleges alakúak lehetnek, kivágásokkal, furatokkal, marásokkal láthatók el. Definiálható a lapok anyaga (pl. forgácslap, tölgyfa, üveg stb.), felületi anyaga (tölgy- vagy juharfurnér stb.), és ugyanígy meghatározható az élzárás is. Mivel a ProLignum 3D-ben egy AutoCAD-re épülő program, az AutoCAD-ben megtervezett egyedi elemek is beimportálhatók és tovább feldolgozhatók.

A lapok, alkatrészek csoportokká egyesíthetők úgy, hogy az alkotóelemeik szabad alakíthatósága továbbra is megmarad. A program a leggyakrabban használt bútorelemekre előre definiált alkatrészcsoportokat kínál, ilyenek a korpusz, a fiók, a lábazat, a pult. E csoportok minden elképzelhető jellemzője készítéskor beállítható és később bármikor tetszőleges méretre módosítható. Ezzel a sok időrabló szerkesztés helyett a bútorelemek gombnyomásra készíthetők és módosíthatók. Az egyes csoportok alkotóelemei egymással logikai függoségi viszonyban vannak, ezért egy oldalfal mozgatásának következménye lehet az ajtók, polcok, hátfal automatikus nyújtása is.

Egy tervezőprogram hatékonyságának igazi fokmérője a későbbi változtathatóság. Módosításkor kijelölhetünk komplett alkatrészcsoportot (például egy komplett bútort), de külön alkatrészt is, mely akár egy csoportba ágyazott is lehet (például egy szekrény ajtaja). A kijelölt elemeket szabványos AutoCAD parancsokkal (nyújtás, törlés stb.), vagy "fogópontokkal" is módosíthatjuk. A teljes szerkezetre, vagy az alkatrészek tetszőleges halmazára ütközésvizsgálat végezhető, a geometriai ellentmondások felderítése céljából.
Az összeállított szerkezetek és elemek könyvtárakban tárolhatók, és később, mint alapegységek felhasználhatók, és az adott munka által megkívánt méretekre módosíthatók.


Térbeli megjelenítés, vizualizálás

A modellezés térbeli volta miatt az elkészített bútorról a tervezés bármelyik fázisában sík nézeti, izometrikus, vagy akár perspektivikus képet generálhatunk, de az AutoCAD segítségével takartvonalas vagy színezett árnyalású kép is készülhet, mely akár a kézi rajzra emlékeztető látványt is nyújthat.

   

A fotórealisztikus rendereléshez az anyagjellemzőket előre vagy utólag a szálirányok figyelembevételével tudjuk definiálni, külön a maganyagra, a felületekre és az élekre. A valósághű megjelenítést az AutoCAD professzionális renderelőjével, de külső programmal (Autodesk 3ds Max, Autodesk VIZ) is végezhetjük.




folytatás >