A bútor minden esetben fából készül. Az ajtólapok keret-betétes szerkeszetűek, ahol a keret tömörfa, a betét általában furnérozott. A keret-betétes kialakítás egyfajta robusztusságot von maga után.

Pácolás és festés

A hagyományőrző vidékies stílus bútorai közép és sötét árnyalatúak. Az újonnan készített bútorokat antikolják, a kívánt hatás eléréséig. Ez a folyamat többféle módon történhet, pl. a fa gyengébb rostjait eltávolítják az ajtólapból, ezáltal mélyen barázdált faszerkezet áll elő, de előfordul az is, hogy a szú járataival megegyező mintát marnak az ajtólapba helyenként. Az így kialakított felületeket pácolással, esetleg lakkozással kezelik.

A modernebb vidékies irányzat kedvelőinek készülnek a festett bútorok. A fehér sohasem igazán hófehér, hanem sárgás árnyalatú, de fakók a kékek vagy zöldek is, mintha már kiállták volna az idő próbáját. Az ajtólapok festése sem tökéletes, leginkább az élekről hiányzik a festék: mesterségesen koptatottak.

Bútorszerkezet

A beépíthető konyha nem feltétlenül összefüggő, gyakori elem a konyhasziget. A kötetlenség érzését tálalószekrények, mobil előkészítő kocsik fokozhatják.

Az elrendezés nyitott, melyet üveges elemek, nyitott polcok alkalmazásával érnek el. A nyitott polcok sokfélék lehetnek, az egészen egyszerűtől a faragott mintával, oszlopokkal ellátottakig igen széles skálán változnak. Gyakori díszítőelem a polcokra szerelhető díszítőkorlát.

A rusztikus konyha összefüggő elemeit mindig komplett egységként kezeljük, erre kell törekedni azok kialakításánál is. Ezért a felső elemek alján fényzáróléc, tetején korona vagy párkányléc fut, mely optikailag összefogja az összeállítást. Az összefüggő egységeket az oldalakon célszerű pilaszterekkel lezárni. Az alsó elemsorhoz kínált pilaszterek a lábazati részen kissé előreugranak, tradicionális lábak érzetét keltve ezzel.

A korona, a fényzáró, az oszlopok és a pilaszter egyaránt lehetnek finoman mintázottak.

Kiegészítők

A nyitott polcokra fonott kosarak helyezhetők, ebben tárolhatók pl. a törölgetőruhák, vagy a főzéshez használt zöldségek.

Finom kiegészítők az alsó és felső szekrénysor közé szerelhető polcocskák, különösen akkor, ha ezek apró fűszertartó fiókokkal, vagy nyitott rekeszekkel rendelkeznek.

A bútor szerves részét képezik ugyan a fogók, kiválasztásukra azonban nagy gondot kell fordítani. Mindenképpen antik hatást idéző fogókat válasszunk. Erre a legalkalmasabbak az ónozott, vagy az antikolt réz változatok, melyek gyakran előfordulnak porcelánnal kombinálva. A porcelán lehet minta nélküli, vagy apró virágmintával ellátott, de előfordul repedezett felületű is.

                   

Mivel a stílushoz nem igazán illik a nemesacél - a legtöbb páraelszívó pedig ilyen kivitelben készül - gyakori, hogy a készüléket épített kürtőbe szerelik.

Munkalapok

Az előbb bemutatott bútorokhoz elsősorban tömörfa vagy csempeburkolatú munkalapok illenek. A fa azonban sérülékeny, és gondos ápolást igényel. Ha hagyományos dekor munkalap mellett döntünk, fa élzárást válasszunk hozzá, melynek színe és formája tökéletesen a bútorhoz igazítható. (Ugyanígy járjunk el a csempeburkolatú munkalapnál is!)

A hagyományos anyagok mellett - tulajdonságaik és esztétikai értékük miatt - egyre kedveltebbé válnak az akril és ásványi anyag keverékéből készült kompozit munkalapok. Szerkezetük, megjelenésük és számos - a vidékies stílushoz igazán jól illő - színük miatt nagyszerű megoldást jelenthetnek a tradícionális környezet kedvelőinek.

Mosogatótálak

Anyagát tekintve a stílus diktálta környezetbe a kerámia és a kompozit mosogatótál illik. El kell dönteni, hogy a mosogatóközpontot hangsúlyos elemként szeretnénk-e kezelni, vagy sem. Ez alapján kell ugyanis formát választani. Léteznek masszív, robusztus, figyelemfelkeltő modellek, melyek kissé kiemelkednek a munakap szintjéből, ha azonban azt szeretnénk, hogy a tál beleolvadjon környezetébe, válasszunk hagyományos típust, esetleg olyat, amelynek a preme vastagított, hogy a bútor tömörségét ezáltal tovább hangsúlyozzuk.


2008. 04.


Kapcsolódó cikkek

Elbűvölő környezet
Hamisítatlanul vidékies
Modernbe hajló