A hideg főzés
Biztonságos, villámgyors és nagyon pontosan beállítható hőmérsékleten való főzést tesz lehetővé és még
tisztítani is könnyű. Az indukciós főzőlapok egyesítik a gáz gyorsaságát az elektromos főzőlapok kényelmes
kezelésével és biztonságával.
Régi technika új alkalmazásban
Hihetetlenül hangzik, pedig igaz: az indukció fizikai alapjait több mint száz éve ismerik. A fém megmunkálásával
foglalkozó iparágakban hegesztésnél vagy forrasztásnál alkalmazták. A technika az 1980-as évek óta egyre
több konyhában hódít. Ekkor jelentek meg ugyanis a piacon az első indukciós főzőlapok, melyek lehetővé teszik a hideg
főzést.
A főzőlap üveg felülete alatt - az elektromos üvegkerámia lapoktól eltérően - nem fűtőszál, hanem egy indukciós
tekercs található, mely váltakozó elektromágneses mezőt hoz létre, ennek hatására az edény alján hőt
képző örvényáram keletkezik és néhány másodperc alatt az edény fém alja felforrósodik.
Mivel a hő közvetlenül az edény alján jön létre, a fűtési folyamat során a főzőlap felülete egyáltalán nem
melegszik fel. Ezért nevezzük az indukciós főzést hideg főzésnek.
Igaz ugyan, hogy a fűtés során az üveglap hideg marad, a forró edény azonban átadja a hőt az üvegnek. Ez
viszont annyit jelent, hogy a főzőfelület csak 110 °C-ra melegszik fel - szemben a gázzal, ahol a környezeti
hőmérséklet 450 °C, illetve az elektromos üvegkerámiával, ahol ugyanez az érték 430 °C. A csekély felmelegedés
következtében az esetleg kifutó étel nem ég rá a felületre, illetve az a főzés befejezése után nagyon hamar
kihűl.
Rövidebb főzési idő
A hő közvetlenül az edény alján keletkezik, ezért a felfűtési idő nagyon rövid. A rendszer - a gázégőhöz
hasonlóan - gyorsan reagál az energiaszabályozásra, ám jelentősen nagyobb energiakihasználással és
hatékonysággal. A meglepően széles skálán mozgó teljesítmény (50 - 2800 watt minden főzőzónánál) nagyon
finoman szabályozható főzést tesz lehetővé. A meghatározott hőmérséklet elérésekor egy hőérzékelő megszakítja
a további teljesítménynövelést, megakadályozva ezzel az edény aljának túlmelegedését. Ezért lehet például
a süteményekhez a csokoládét vízfürdő nélkül, csupán egyetlen fazék felhasználásával felolvasztani.
Nagyobb biztonság
Indukciós főzésnél - mivel a hőképződés feltétele az edény főzőlapra helyezése - ha a főzőlapra nem teszünk
edényt, nem jön létre teljesítményfelvétel, a főzőzóna automatikusan kikapcsol.
A módszer biztonságát növeli a hagyomnányos főzési módokhoz viszonyított alacsony környezeti hőmérséklet.
Ez megakadályozza a az ételek leégését vagy kifutását. A felület hamar kihűl, ezzel minimalizálódik az
égési sérülések lehetősége. (Ez az előny, lehet azonban hátrány is, ha a maradékhőt az ételek melegen tartására
szeretnénk használni - itt értelemszerűen nem lehet.)
Problémamentes tisztítás
A profi szakácsok nem csupán a jövőbemutató technikát és a környezettudatosságot tisztelik az indukciós
főzőlapokban, hanem a rendszer ötletességét is: ha edény kerül a zónára, a teljes energia rögtön rendelkezésre
áll, míg annak eltávolításával a hő előállítása is megszűnik. Ez idő és energiamegtakarításhoz vezet.
Ám emellett mást is nyújtanak az indukciós főzőlapok: egyszerű tisztítást. A felület nem forrósodik fel,
csak az edény hőjét veszi át, a kiborult, vagy kifutott élelmiszerek nem égnek rá, így azok lekaparását
nyugodtan elfelejthetjük.
Ahol a kutyát elásták...
Az indukciós technika alkalmazásának - a főzőlapon kívül - egyetlen feltétele van: a megfelelő edény.
A főzés csak mágnesezhető aljú edényben lehetséges. Ilyen a zománcozott, az öntöttvas, a legtöbb
rozsdamentes acélból és acélból készült edény. Nem alkalmazhatók az üveg vagy kerámia, a réz és az alumínium edények.
Meglevő lábasaink, fazekaink alkalmasságáról egyszerűen meggyőződhetünk. Kísérletünkhöz csupán egy
mágnesre lesz szükség: ha az edény vonzza a mágnest, akkor alkalmas indukciós lapon való főzésre, ha nem,
akkor sajnos másikat kell vásárolnunk.
2007.04
Kapcsolódó cikkek:
nyomtatható verzió - cikk küldése emailben
| 
