Időszámításunk előtt 4000-ben az egyiptomiak ezüsttel bevont edényekben tárolták a vizet, sokáig megőrízve ezzel az ivóvíz tisztaságát.
A nyolcadik században a kínai császár előszeretettel használt ezüst eszközöket, mert már a régi kínaiak is tudták, hogy ezüstöt alkalmazva a betegségek terjedésének kisebb az esélye.
A pápa is e nemesfém felé fordította figyelmét a 11. században, amikor az egyházközségi tagok és papok között terjedő betegségek megállítása volt a cél. Ekkor rendelte el a Vatikán hogy a misekelyheket ezüstből készítsék, amely rendelet ma is érvényben van.

Nem véletlen, hogy a háztartási gépek gyártói is felfigyeltek az ezüstre. Az újabb hűtőszekrények belsejét ezüstion réteggel vonják be. Ez a természetes ezüstre épülő szervetlen anyag gátolja a mikroorganizmusok - baktériumok és gombák - anyagcseréjét, megakadályozva azok növekedését és szaporodását. Így a mikroorganizmusok nem kerülhetnek rá a hűtőben tárolt élelmiszerekre sem, a készülék egész élettartama alatt.